A domboldalba benyomva az épület kiszolgáló racionális részei (konyha, raktárak, öltözők, kazán) egyenes vonalvezetéssel-„szálkák, szárak”. A tetejére „ráfolyik” a hegy, a zöld (zöldtető). Ebből a „sötétségből” születnek meg az épület íves karjai, melyek körül ölelik a díszudvart, a főbejáratot...
Pici, a barokkhoz képest puritán műemlék templom, a tágabb környezet a valahai szebb éveket megélt, aszódi, kisvárosi utca (régi parókia, takarékbank épülete, zártsorú, századfordulós épületek) a 70-es, 80-as évek belerondításaival.
